Minőségirányítás szabványok alapítása Magyarországon és nagy világban
A 80-as évek végén dolgozták ki és kezdték alkalmazni Angliában és Amerikában a szervezetek fejlesztésére a TQM, azaz Teljeskörű Minőségirányítási Rendszerek megközelítést.
A 90-es évek elejére tehető a minőségi díjak megalakulása, bevezetése Magyarországon, egyidőben az amerikai Malcolm Baldrige Díj (1987) és az Európai Minőség Díj (1991) megalapításával. Hogy létezik, hogy nálunk a nagy amerikai és európai elismerési rendszerekkel egyidőben indult a díj története? Erre szeretne rövid választ adni ezen elemző visszaemlékezés.
Ugyanezen időszakban indult az ISO 9000-es Minőségbiztosítási rendszerek elterjedése is Angliából kiindulva az egész világon. A TQM azonban akkoriban komplexebb, szélesebb kört fogott át a szervezetek működésének fejlesztésében.
Magyarországon professzor vezetésével, folyamatos szakmai támogatásával és az Ipari Minisztérium támogatásával 1987-ben indult el a TQM, magyar nevén ÁMR (Átfogó Minőségvezetési Rendszer) bevezetése a magyar iparban.
A programban több száz vállalkozás vett részt, s többezer vezető, tanácsadó szerzett kézzelfogható, gyakorlati tudást az új minőségfejlesztési módszerekről, a TQM bevezetéséről.
Shiba professzor a minisztériumi tiszteletdíjából alapította meg 1987-ben (egyidőben a Malcolm Baldrige Díj alapításával) a IIASA-Shiba Díjat azon szervezetek, csoportok és egyének elismerésére, amelyek sikeresen és egyedi módon alkalmazták Magyarországon a TQM-et.
–illusztració helye
1989-ben alapította meg 14 európai nagyvállalat az EFQM (European Foundation for Quality Management) szervezetét az európai vállalatok versenyképességének növelése érdekében.
TQM Minőségirányítás szabványt bevezetők számára elismerési díjakat alapítanak
És ekkor ugye még csak A 90-es évek legelején járunk, amikor a TQM tevékenységek elismerésére a nagyvilágban egyedül Amerikában (és Magyarországon) működött Díj, a Malcolm Baldrige Díj.
1991-ben az amerikai díj tapasztalatai alapján dolgozta ki az EFQM az első EFQM Modellt és alapította meg az Európai Minőség Díj elismerést. [ KI ? ]
Magyarországon adott volt egy fogékony ipari minisztériumi vezetés, mely 50%-ban támogatta a TQM bevezetését (Shiba program) a vállalkozások részére 1988-1990 között. Majd a Phare program (nemzetközi felzárkóztató program) keretében 1990-1995-ig [ “több száz” –konkrét szám? ] szervezet kapott támogatást a TQM program és az ISO rendszer bevezetésére.
[ ezt a bekezdést fel lehet bontani 2 builetpointra ]
A Phare program keretében 1994-ben az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) írta ki az első hazai EFQM alapú Minőség Díjat kísérleti jelleggel, EU-EFTA Phare Magyar Minőség Díj névvel, s rekordszámú, 35 vállalkozás pályázta meg a díjat.
A magyar díj alapja a kezdetektől az EFQM Modell
A hazai és nemzetközi korai tapasztalatok alapján 1996-ban alapította meg a Miniszterelnök a Nemzeti Minőségi Díjat.
Minőségfejlesztő központ (IMFA) megalapítása, feladatai
- A szakmai [melyik szakma] szervezést,
- a követelmény rendszer kialakítását,
- a szervezetek és értékelők felkészítését,
- a pályázók értékelését, a díjátadás szervezését és
- a nyertesek tapasztalatainak továbbadását az Ipari Minisztérium által létrehozott Minőségfejlesztési Központ az IMFA (Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány) keretein belül önállóan végezte.
A magyar díjra való szakmai felkészülést az OMFB és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium támogatta, s néhány külföldi jó gyakorlat példája segítette (angol, svéd, észak-ír).
Első Nemzeti Minőségi Díj - 2000-ben
A Nemzeti Minőségi Díj pályázatra az első években komoly érdeklődés volt a hazai ipari és szolgáltató szervezetek köréből, s a pályázók többsége alkalmazta már a TQM módszereket és részt vett a Shiba és a Phare Minőségi Díj versenyekben.
Ezért is történhetett meg, hogy már 3 évvel a magyar díj elindítását követően:
1999-ben 2 kisvállalkozás is európai szinten a döntőbe került:
- Ganz-David Brown Kft. döntős:
- Burton-Apta Kft. a díjat szerzett.
2000-ben történt meg az első, áttörő nemzetközi siker:
5 magyar vállalkozás került az európai döntőbe:
- BURTON-APTA,
- WESTEL,
- OPEL,
- COLUMBIAN és az
- ORACLE.
Közülük a legmagasabb elismerést, a trófeát is elnyerte a kisvállalkozási kategóriában a hódmezővásárhelyi Burton-Apta.
Az első Európai Minőség Díj Fődíjazottja Kelet-Közép Európából a Kisméretű vállalkozás kategóriában
- Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft.
A következő években európai díjat nyert:
- a WESTEL
- az OPEL
valamint nemzetközi vállalatával
- a Knorr-Bremse
- a Grundfos
több magyar szervezet is elért magas szintű, döntős helyezést:
- Medicor,
- Kossuth Lajos Gimnázium,
- e-on,
- Nyírtávhő,
- Nyírségvíz,
Az első Európai Kiválóság Díj díjazottja Kelet-Közép Európából a Nagyméretű vállalkozás kategóriában:
- Westel Mobil Távközlési Rt.
Sokan megkérdezték abban az időben a nemzetközi konferenciákon:
Miért ilyen sikeresek a magyar szervezetek az európai megmérettetés során?
A válasz egyszerű, mert 2000-re már több mint 10 éve alkalmazták Magyaraországon a TQM módszereket, ami az alapja a hazai és az európai díj követelményrendszerének.
A kezdetekben az Ipari Minisztérium és az OMFB is támogatta az új módszert, melynek eredményeképpen egy komoly minőségügyi tanácsadói hálózatot is sikerült felépíteni a vállalati bevezetések segítésére.
Shiba professzor szerint:
“A magyar díj sikerességét aszerint lehet lemérni, hogy milyen sikerrel szerepelnek a magyar vállalkozások az európai szintéren.”
Az EUSKALIT baszk szervezet évről évre közzé tette az egyes európai országok elismeréseinek számát jelző kimutatását. Összegezve 2000-2018 között, a megszerzett díjelismeréseket tekintve, az Európai Kiválóság Díj versenyben az országok között Magyarország az 5. helyen végzett a spanyolok, angolok, németek és a törökök mögött.
2000-2018 közötti EFQM elismerések eredményei alapján Magyarország az 5. legsikeresebb ország
Arra is többen kíváncsiak voltak, hogy miért lehettek oly sikeresek a törökök. A magyarázat az volt, hogy Törökországban sok török-japán közös vállalat működik, ahonnan a helyiek megtanulták a TQM kultúrát, és nagy hagyománya van az emberek csoportban való szoros és jó együttműködésének a déli országban.
A 2000-es évek elején indult be hazánkban a közoktatási minőségfejlesztési program támogatása az Oktatási Minisztérium által, s néhány évvel később több iskola is szerzett európai elismerést (Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium, Szandaszőlősi Általános Iskola, Kodolányi János Főiskola).
A Nemzeti Minőségi Díjat 1996-2012 között a kormányzat évről évre meghirdette, támogatta. A nemzetközi sikereink elismeréseként – elsőként a közép- és kelet-közép európai országok közül – az éves európai konferenciát és díjátadást, az EFQM FORUM-ot 2006-ban Budapestre hozta a brüsszeli szervezet, melyen 950 fő vett részt.
A nagy konferencia megszervezésének előkészítése 2 évig tartott. Az EFQM és az IFKA Kuratóriumának döntése alapján a díjszervezést addig végző Minőségfejlesztési Központ egy része kivált, – az a csapat, amelyik az EFQM tevékenységet végezte – s díjnyertes vállalkozások által megalakult a Szövetség a Kiválóságért Egyesület, mely a továbbiakban és azóta is az EFQM Magyarországi Partnerszervezete, a magyar díj szervezője. 2006-ban Budapesten az EFQM FORUM konferencián kapta meg az Európai Kiválóság Díj elismerést a szentgotthárdi OPEL gyár is.
EFQM Kiválóság Díj díjazottja a Nagyméretű vállalkozás kategóriában
- General Motors Powertrain Magyarország Kft. (OPEL)
Rudolf Hamp vezérigazgató 2006
A 2010-es évek második felében a díj meghirdetésében volt némi megtorpanás, a jogi és működési kereteket meg kellett újítani. 2020-ban az EFQM egy teljesen új EFQM modellt dolgozott ki, mely a kor kihívásaira megfelelően reagált, a vezetés számára újabb szempontokat adott a szervezetük fejlesztéséhez. 2020-ban az Innovációs és Technológiai Miniszter felkérésére ismét megkezdődött egy nevében is megújuló, az új EFQM Modellen alapuló Nemzeti Kiválóság Díj előkészítése. A díjat az IFKA koordinálásban a Szövetség a Kiválóságért Egyesület, mint az EFQM Magyarországi Partnerszervezete, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságával, az ISO FORUM Egyesülettel és a Magyar Minőség Társasággal közösen, egyéves munkával készítette elő.
2021 januárjában megjelent a Nemzeti Kiválóság Díj megalapításáról és működtetéséről egy ITM rendelet és egy ITM utasítás, mely alapján az újonnan felállított Nemzeti Kiválóság Díj Bizottság javaslata alapján a Minisztérium meghirdette a Nemzeti Kiválóság Díjat 2021 márciusában. Az új díj alapja szintén az európai modell lett, a megújított EFQM Kiválóság Modell 2020.
A díjra már az első évben 7 szervezet pályázott, minden kategóriában volt pályázó a kisméretűtől a nagy méretűig, az ipari vállalkozástól a felsőoktatásig, s még egy 19 óvodából álló szervezeti csoport is megmérette magát.
Az EFQM a Modell követelményrendszerének megújításán kívül a pályázati rendszert is megváltoztatta, megújította. Korábban 70-80 oldalas nyomtatott és elektronikus pályázatot kellett benyújtani, mely bemutatta a szervezet működését és eredményeit a Modell megadott főbb szempontjai, kritériumok és alkritériumok szerint, szövegesen, ábrákkal, grafikonokkal.
Az új rendszerben a pályázatot egy elektronikus felületre témakörönként 2-3 hónap alatt kell feltölteni, nem kell kinyomtatni és a nagy pályázati anyagot összeszerkeszteni sem. Az értékelők a feltöltött pályázat értékelése alapján készítik elő a helyszíni szemlét, melyet szerencsére 2021-ben már nem online, hanem ténylegesen a pályázó szervezeteknél lehetett megtartani.
A 2020-as EFQM Kiválóság Modell (lsd. 2. ábra) kiemelt hangsúlyt helyez az ökoszisztémára és a fenntarthatóságra. A pályázat során a főbb bemutatandó területek: a Küldetés, jövőkép, stratégia; a Szervezeti kultúra és Vezetés; az Érintettek bevonása; a Fenntartható értékteremtés; a Teljesítmény és az átalakítás irányítása; az Érintettek véleménye; és a Stratégiai és működési teljesítmény.
A követelményrendszer leírását egy 50 oldalas, magyar nyelvű Modell útmutató segíti, melyben az egyes kritériumok kifejtése részletesen megtalálható, valamint az értékelés RADAR rendszere is. (www.kivalosag.com)
A tavalyi pályázók is – mint ahogy a korábbiak is – nagyon hasznosnak tartották az értékelők helyszínen történő és a későbbi részletes visszajelző jelentéseit, melyek kiemelték a szervezet erősségeit és megállapításokat, javaslatokat tartalmaztak a fejlesztési lehetőségekre vonatkozóan.
Azok a szervezetek, amelyek pályáznak a díjra, nemcsak egy elismerési lehetősséggel gazdagodhatnak, hanem komoly fejlődésen mennek keresztül a team munkában összeállított pályázat során, ami már maga is felér egy szervezeti átvilágítással, szervezetfejlesztéssel, az új irányok feltárásával.
A Nemzeti Kiválóság Díj elismerési rendszer létrehozása mellett egy hazai és nemzetközi lépcsőzetes elismerési rendszert is megalkotott a díj előkészítésén dolgozó 4 magyar szervezet, a Nemzeti Kiválóság Elismerési Rendszert (NKER), mely a szervezeteket 1*-7*-os fokozaton értékeli, ismeri el. Az NKER rendszerben 2021-ben 23 vállalkozás mérette meg magát és szerzett 1-5*-os elismerő oklevelet. A szintenkénti elismerés a szervezetek folyamatos, évről évre történő fejlődését is elősegíti, számszerűsíti, s segíti a vezetést a munkatársak motiválásában, bevonásában, a szervezetfejlesztésben.
Az első, megújult Nemzeti Kiválóság Díj díjátadó ünnepsége 2021.november 22-én a Pesti Vigadóban volt. Dr. Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter 4 szervezet számára adta át a gyönyörű herendi díjakat, a Közepes méretű termelő kategóriában a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt., a Nagyméretű termelő kategóriában a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., az Oktatási kategóriában a Kodolányi János Egyetem és a Szolnok Városi Óvodák vezetőinek.
Az ITM 2022 áprilisában ismét meghirdette a Nemzeti Kiválóság Díj pályázatot. A pályázatra jelentkezés határideje május 30. A követelményrendszer szerinti pályázati anyagot július végéig tölthetik fel a pályázók, az értékelések augusztus- szeptemberben lesznek, a díjátadás pedig novemberben.
Reméljük, egyre több szervezet alkalmazza tovább fejlődéséhez a Kiválóság Modellt, s néhány éven belül Európa ismét hangos lesz a magyar vállalkozások, szervezetek sikereitől. A Nemzeti Kiválóság Díj szakmai anyagai, a pályázati követelményrendszer, az EFQM Modell magyar nyelven, jógyakorlatok, beszélgetések a nyertesekkel, tájékoztatók, képzések, friss információk az SZKE weboldalán megtalálhatóak.
Sugár Karolina, elnök
Szövetség a Kiválóságért Egyesület
Szerző: Sugár Karolina
1994-től a Magyar Minőségfejlesztési Központot irányította,
2006-tól a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület (SZKKE) elnöke, az EFQM Magyarországi Partnerszervezeteként. (Az SZKE, amelynek neve 2022-ben Szövetség a Kiválóság Egyesületre rövidül.)
Gépészmérnök, mérnöktanár, ergonómiai szakmérnök.
A TQM magyarországi bevezetésében ágazati programokon dolgozott (Shiba program, Comenius Program, Munkaerőpiaci Minőségfejlesztési Program), valamint díjak kifejlesztésében és szervezésében (Nemzeti Minőségi Díj, Közoktatási Minőségi Díj, Regionális Minőségdíjak, Munkaerőpiaci Kiválóság Díj, Nemzeti Kiválóság Díj). Vállalati TQM bevezetésekben, nemzetközi képzéseken, UNIDO szakértőként, auditorként, hazai és európai díjértékelőként szerzett tapasztalatokat. Több felsőfokú intézményben oktatta a TQM és az EFQM önértékelés módszereit, tapasztalatait (BME, ÁVF, ELTE, Külkereskedelmi Főiskola, Kodolányi János Egyetem).
